FMEA kivitelezése – bónusz letölthető FMEA formanyomtatványal

Mióta kiadták most nyáron az AIAG (Automotive Industry Action Group) és a VDA (Vebrand der Automobilindustrie) közös FMEA (Hibamód- és hatáselemzés) referencia kézikönyvét (1. kiadás, 2019), számos szakmai fórumon elemzik az új 7 lépéses FMEA kivitelezési módszert.

Az új FMEA kézikönyvben javasolt 7 lépéses módszer alkalmazását a LinkedIn oldalunk közzétett kis kártyákkal próbáltuk segíteni. Ezeket a kártyákat tesszük  most itt közzé egyben, hogy megkönnyítsük a letöltést. Emellett ennek a posztnak a végén bónuszként a kézikönyv alapján összeállított illetve az abban javasolt formanyomtatványokat tesszük közzé, letölthető excel formátumban. A nyomtatványok egyelőre angol nyelvűek, de dolgozunk a magyar fordításokon is.

És most következzen egy kis összefoglaló a kézikönyvről az én személyes véleményemmel megtűzdelve.

A mostani FMEA kézikönyv több újdonságot is bemutat, az új FMEA kivitelezési módszert, egy új osztályozást (AP – intézkedési prioritás) és az ún. kiegészítő FMEA-t a felügyeleti rendszerekre (FMEA-MSR – FMEA for Monitoring and System Response).

A kézikönyv felépítése logikus, beszél mintegy bevezetésként magáról a módszerről, majd sorra veszi a 3 FMEA típust, vagyis a termék FMEA-t (DFMEA), a folyamat FMEA-t (PFMEA) és a kiegészítő FMEA-t (FMEA-MSR).

Az egyik újdonság, a 7 lépéses FMEA kivitelezési módszer, vagyis:

RENDSZERELEMZÉS:

1. Tervezés és előkészítés (projekt tervezés)
2. Szerkezeti elemzés (milyen elemekből áll a termék/folyamat?)
3. Funkció elemzés (hogyan kell helyesen működnie a terméknek/folyamatnak?)

HIBAELEMZÉS ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTÉS:

4. Hibaelemzés (milyen hibák lehetnek a terméken /folyamatban? mi csúszhat félre?)
5. Kockázatelemzés (osztályozzuk a lehetséges hibák kockázatát – mivel kell foglalkoznunk elsődlegesen?)
6. Optimalizálás (hozzunk intézkedéseket a kockázatok csökkentésére)

KOCKÁZAT KOMMUNIKÁCIÓJA:

7. Eredmények dokumentálása (dokumentáljuk az eredményeinket, legyen tudástárunk!)

Mivel az FMEA egy kockázatértékelő módszer elsődleges célja az, hogy azonosítsuk a lehetséges hibákat és akadályozzuk meg előfordulásukat vagy csökkentsük a hordozott kockázatokat olyan szintre, hogy az elfogadható legyen. Az kézikönyvben bemutatott módszer erre erősít rá, magával a javasolt 7 lépéssel és a korábban használt RPN (Risk Priority Number – kockázati index) helyett bevezetett Action Priority (AP) vagyis intézkedési prioritás bevezetésével. Az AP (és az FMEA) továbbra is használja az eddigi súlyosság, előfordulás, észlelhetőség osztályozásokat, amik alapján egy táblázatban feldolgozza mind az ezer  (1-1000 “RPN”) lehetséges kombinációt. Ez a táblázat ajánlást ad arra nézve, mely pontoknál kell, kellene és lehetne intézkedést hozni.

Maga a bevezetésben ismertetett 7 lépés jónak tűnik, pláne, ha az AP – intézkedési prioritást is hozzá vesszük, nagyon jó keretet adhat az FMEA kivitelezéséhez.

A tervezés és előkészítési fázis dokumentálására gyakorlatilag az FMEA riportot ajánlja a könyv, ami értelmezésem szerint egy projekt összefoglaló, az FMEA formanyomtatványban ez a fázis csak a fejlécben jelenik meg. Ez előfordulhat, hogy azt eredményezi, hogy ez a lépés nem lesz a valóságban megtartva, csak “papíron”, főleg egy gyártóvállalatnál PFMEA kivitelezés közben (ismerjük az autóipari határidőket, főleg egy beszállítói lánc sokadik szintjén: “miért nincs még kész”, “tegnapra kell”…).  Szerintem, az javasolt 5T-t (szándék, időzítés, csapat, feladatok, eszközök) főleg az időzítés és az erőforrások kapacitásának tervezésekor jelenítsük meg egy Gantt-diagramban. Sokkal átláthatóbbá teszi azt, hogy mikorra is lesz kész az adott feladat / alfeladat és egyes csapattagok mennyire lesznek abban az időszakban leterhelve.

A további lépések mind megjelennek a formanyomtatványban, ami viszont számomra hiányzik, hogy az FMEA típusok ismertetésénél a javasolt formanyomtatványoknak csak egy-egy sorát töltik ki a könyvbeli példával, és semmi gyakorlati javaslatot nem ad arra nézve, hogy az FMEA csapat hogyan kivitelezze az adott FMEA projektet és hogyan töltse ki a formanyomtatványt.  Maga a javasolt formanyomtatvány szín-kódolt, hogy megkönnyítse a felhasználónak az összetartozó oszlopok azonosítását, de van egy-két oszlop, amit nem magyaráz meg, miért úgy színezi, ahogy. Emellett mivel az elemzés alatt álló elem szintje alatti és feletti rendszert, alrendszert, komponenst, stb. is figyelembe kell vegyük az analízis során, jól jött volna egy javaslat arra nézve, hogyan közelítsük meg ezt a 3 dimenziós elemzést. De ne felejtsük el, hogy a kézikönyvben lévő formanyomtatvány csak javaslat, a szervezet a saját elképzeléseire és igényeire szabhatja (főleg, ha nincs rá vevői előírása).

A 3 FMEA típusnál részletesen bemutatja a kézikönyv azokat az elemző módszereket, amelyeket ajánl használni, néhány helyen kissé ugyan következetlennek vagyis inkább összecsapottnak tűnik, de maguk a módszerek bemutatása nem rossz. Egy probléma viszont van vele, amíg egy DFMEA kivitelezés esetén el tudom képzelni, hogy szerkezetfák tucatjait és P-diagramokat rajzol a csapat, egy PFMEA esetén nem tartom az erőforrások megfelelő kihasználásának. Persze ettől még a módszer maga fontos és ha szoftverrel dolgozik az ember, akkor eddig is szerkezetfákkal dolgozott, de az excel formanyomtatványban vizuálisan nem fog megjelenni. Az én értelmezésemben ezeket a módszereket a rutinos folyamat FMEA csapattagok inkább fejben fogják elvégezni, esetleg egy-egy komplexebb elem esetén vetik majd papírra.

Ami tetszik még az új megközelítésben, hogy nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (prevention control), ami érdekes lehet egy teljesen új termék esetén, de azért vegyük figyelembe, hogy az autók ugyan fejlődnek, de még mindig ugyanannál az általános koncepciónál tartunk, vagyis van bőven információnk korábbi projektekből és üzemeltetési adatokból, arra nézve, milyen problémák jelentkezhetnek és milyen előfordulási gyakorisággal. Sőt ez a megközelítés szerintem jó hatással lesz a sok cégnél csak papíron létező tudástárakra (lessons learned adatbázisok). A megszerzett tudás megőrzését (és az FMEA kivitelezések időigényét is) elősegíti majd hosszabb távon a könyv által javasolt bázis / alap (baseline) FMEAk és az FMEA családok. Főleg, ha ezeket nagyobb gondossággal tartják majd karban, mint ami tapasztalatom szerint egyes cégeknél jellemző (akinek ugye nem inge…), mivel az FMEA napjainkban is sokak szerint csak egy újabb kötelező papírmunka, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.

És még pár szó arról, ami véleményem szerint nem a legszerencsésebb az új kötetben.

Az első rögtön a könyv által felhasznált példa, az ablakemelő rendszer, az ablakemelő motor illetve annak gyártása. Értem, hogy miért gondolták célszerűnek ezt a példát. Az átlagos sofőr napi szinten használja az ablakot az autójában, ezért talán ismerős lehet számára az újabb autókban lévő becsípődésgátló funkció az ablakban (ha érzékeli, hogy ott a kezünk nem lehet egy mozdulattal felhúzni az ablakot), ez egy nagyon jól szemléltethető példa a kiegészítő FMEA-MSR bemutatásához. Az FMEA-MSR ugyanis pont az ilyen felügyeleti rendszerekről szól, amelyek csökkentik a kockázatokat, ez esetben ugye kisebb eséllyel csukom oda az ujjamat az ablakhoz, és a sérülés súlyossága is kisebb lesz.

Viszont a DFMEA és a PFMEA szempontjából én inkább egy olyan rendszert és annak elemét választottam volna, amit többen ismernek és inkább látható helyen van az autóban (nem az oldalkárpit alatt). Miért? Mert az FMEA csapat nem csak mérnökökből áll, szükségünk lehet a logisztikus kollégára, a minőségbiztosítás és a gyártás képviselőjére pl. műszakvezető, operátor, minőségügyi mérnök / technikus, akiknek célszerű ismertetni a módszert, mielőtt belekezdenének az elemzésbe. Ilyenkor jól jön egy jobban ismert elem az autóból vagy akár valami olyasmi, amit meg is lehet nézni.

Utoljára még egy kis “hiszti” a szerkesztéssel kapcsolatban, ami nekem nem tetszett: A könyvre sokat kellett várni, ennek ellenére kissé összecsapottnak tűnik néha, voltak olyan részek, amit a rossz tördelés és komplikált nyelvezet miatt többször újra kellett olvassak, mire megértettem, mit akar mondani (nem az angol az anyanyelvem és valószínűleg a felhasználók jó részének sem). A másik ilyen az ábrák minősége, sok esetben kicsi képek, amik az elektronikus verzióban sem nagyíthatóak ki.

Összességében, örülök ennek a kiadványnak, vannak benne jó kezdeményezések, de meg kell tanulni átállni erre az új módszerre.

Mivel a futó projekteken senki nem fog átállni és nem is kell, de előbb-utóbb az amerikai és német vevők, fogják kérni az új projekteknél az új módszert, addig is gyakorlásképpen én felülvizsgálnám egy projektemet, ha lenne, az új módszer szerint. Ha van a láthatáron új projekt, akkor egy olyan folyamatot választanék, ami hasonló terméket gyárt, így megalapozva a család vagy bázis FMEAimat.

Mi az Önök véleménye? Osszák meg velünk LinkedIn vagy Facebook oldalunkon!

És íme a fentebb igért letölthető formanyomtatvány:

FMEA forms – Formanyomtatványok

 

És természetesen saját FMEA képzésünk reklámja sem maradhat ki 😉 A mi csapatunk is feldolgozta az új kiadványt és az akkreditált FMEA képzésünk anyagát ennek megfelelően módosítottuk, több modult kínálva, az ügyfelek igényeihez igazodva.

  • elméleti oktatás
  • gyakorlati képzés
  • FMEA moderáció egy konkrét projektre