IATF 16949:2016 – SI2 & TERMÉKBIZTONSÁG

Az autóipari szabvány, az IATF 16949:2016 második hivatalos értelmezése (SI2) még 2017 októberében került kiadásra, annak érdekében, hogy a termékbiztonsággal kapcsolatos szakaszt pontosítsa.

A termékbiztonság maga az ISO/TS szabványhoz képest újdonságként jelent meg a szabvány 2016-os kiadásában. Ennek a záradéknak a lényege annak biztosítása, hogy minden termék a tervezett rendeltetése szerint működjön, anélkül, hogy váratlan veszteséget vagy kárt okozna. Valamennyi vállalatnál eljárásokat kell végrehajtani a termékek biztonságának biztosítása érdekében teljes életciklusuk alatt.

A szakasz azért került be a szabványba, mert a termékbiztonság  fontossága az elmúlt években jelentősen megnövekedett az autóiparban, részben azért, mert a közúti járművekre vonatkozó jogszabályi követelmények és végfelhasználói elvárások nagy mértékben nőttek. 2006 és 2016 között az autó-visszahívások száma négyszeresére nőtt. Ezeknek a visszahívásoknak egy része nagy médiavisszhangot is kapott, gondoljunk csak a Takata légzsák botrányára vagy a GM gyújtáskapcsoló hibájára. De ezek mellett sok egyéb kisebb visszhanggal járó vagy csendes visszahívás is történt. A visszahívásokról az EU tematikus honlapján lehet tájékozódni vagy a magyar kormányzati oldalon.

A követelmény végső célja a tudatosság növelése a biztonsági kockázatok tekintetében. A szabvány 4.4.1.2 szakasz előírja, hogy a szervezetnek dokumentált folyamattal kell rendelkeznie a termékbiztonsággal kapcsolatos termékek és folyamatok kezeléséről. A szakasz nem kizárható, ezért azoknak a szervezeteknek is kell rendelkezniük ilyen folyamattal, akiknek nincs biztonsági termék gyártásuk.

A következő képen látjuk, hogy mik a termékbiztonsági folyamat kötelező elemei.

  • A termékbiztonságra vonatkozó jogszabályi és szabályozási követelmények: a szervezetnek meg kell határoznia a termékbiztonsággal kapcsolatos valamennyi jogi- és egyéb követelményt. Ez magában foglalhatja ezen információk azonosításának és felülvizsgálatának módszereit.
  • Vevői követelmények a termékbiztonsággal kapcsolatban: általában ezt az információt a vevő egyértelműen közli, de mindig vannak olyan követelmények, amelyek hallgatólagos jellegűek. Emellett a követelmények általában megjelennek a beszállítói kézikönyvben, és/vagy a vevői rajzokon.
  • A termék biztonsággal kapcsolatos jellemzői: figyelembe véve a termék élettartamát és használatát, a szervezetnek meg kell határoznia azokat a jellemzőket, amelyek a termékbiztonság szempontjából relevánsak.
  • Termékbiztonsággal kapcsolatos szabályozások a gyártásban: a szervezetnek megfelelő folyamatszabályzókat kell létrehoznia annak biztosítására, hogy a termék megfeleljen a biztonsági követelményeknek.
  • Az FMEA és a szabályozási tervek speciális jóváhagyása: a különleges jóváhagyás a biztonsággal kapcsolatos tartalommal rendelkező dokumentumok jóváhagyásáért felelős funkció (általában az ügyfél) kiegészítő jóváhagyása.
  • Reakciótervek: ezek általában magukban foglalják a termék elkülönítését és szükség esetén 100%-os ellenőrzést.
  • Felelősségvállalás, beleértve az eszkalációs tervet és az információáramlást a felső vezetéshez és az vevőhöz.
  • A termékbiztonsági és gyártási folyamatban részt vevő személyzet képzése (a képzési követelmények a szervezettől vagy a vevőtől származhatnak).
  • A termék- vagy folyamat változásainak jóváhagyása, beleértve a változások termékbiztonságra gyakorolt hatásának értékelését is.
  • A termékbiztonsági követelmények átadása a beszállítói lánc egészére, beleértve az vevő által diktált beszállítókat is.

És most beszéljünk egy-két audit eltérésről, ami a termékbiztonsághoz kapcsolódik…

Előforduló eltérések / hibák:

  1. Nincs termékbiztonsági folyamat, azzal indokolva, hogy nem gyártanak biztonsági terméket. Ez azért gond, mert egy esetleges új projekt esetén nincs arra folyamat, hogy az árajánlatadási szakaszban felmérjék, hogy a terméknek vannak-e/lesznek-e termékbiztonsági vonatkozásai.
  2. A vevői követelmények ellenére nincs kijelölve termékbiztonsági felelős / folyamatgazda vagy ha kijelölték, akkor nincs tisztázva a pontos feladata és jogköre (nincs a munkaköri leírásában).
  3. A vonatkozó termékbiztonsági követelményeket az albeszállítók számára nem továbbítják.
  4. A termékbiztonságra vonatkozó jogszabályi és szabályozási követelmények, és a vonatkozó vevői követelmények nem állnak rendelkezésre vagy nincs folyamat ezek időszakos felülvizsgálatára.
  5. Az árajánlatadási folyamatnak nem része, hogy a termékbiztonsági felelős / folyamatgazda felmérje, hogy annak vannak-e/lesznek-e termékbiztonsági vonatkozásai.
  6. Az FMEA csapatoknak nem tagja a termékbiztonsági felelős, így nem kerül sor az esetleges biztonsági kockázatok felmérésére.

Ezeknek az eltéréseknek a kiváltó oka, hogy nem készült el a szabvány által megkövetelt dokumentált folyamat a termékbiztonságra. És a megoldás is az, hogy a követelmények szerint kialakítsa a szervezet a megfelelő termékbiztonsági folyamatot. Hangsúlyozva, hogy nem csak akkor van szükség a a folyamat kialakítására, ha a cégnek már van olyan gyártott terméke, ami biztonsági alkatrésznek minősül.

KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

termékbiztonság (product safety):

a termékek megtervezésére és gyártására vonatkozó követelmények (szabványok) annak biztosításáram hogy ne jelentsenek veszélyt vagy kockázatot a vevőre.

(IATF 16949:2016)

IRODALOMJEGYZÉK

IATF 16949:2016 Quality management system requirements for automotive production and relevant service parts organisations

https://www.iatfglobaloversight.org/

Ensuring product safety according to IATF 16949 – Strahinja Stojanovic