Megjelent az IATF átmenet stratégia 5. kiadása

Az IATF átmeneti stratégiájának ötödik revíziója szerint az új GYIK egyértelműbbé teszi bizonyos pontokat, mint a (Q / No 19):
–  Hogyan jeleníti meg a szervezet az új IATF16949:2016-os követelményeknek való megfelelést, amikor a folyamatváltozásokat nemrég hajtották végre?
–  Lehetséges, hogy az autóipari minőségirányítási rendszer (vagyis az IATF16949:2016 új követelményei miatt) bekövetkezett változások végrehajtásra kerültek, de nem elegendő idő telt el az új követelmény tényleges végrehajtásának bemutatására. Ebben a helyzetben a Tanúsító Testület auditora megjegyzést tehet erről az audit jelentésben, és ezzel biztosítja, hogy ezek a feljegyzett folyamatok szélesebb körűen / mélyebb mintavételezéssel fognak vizsgálódni a következő IATF16949:2016 audit során.
 
Az átmeneti stratégia ezen ötödik változata tartalmaz egy új GYIK-ot, Q / No20, amely tisztázza azt a kérdést, hogy a korábban tanúsított ISO TS 16949 szervezetnek kell e Stage1 (kezdeti) auditot tartani az IATF 16949:2016 tanúsítási audit előtt.

Audit eredmények

A 2018-as év elejétől egyre több vállalat esik túl az IATF16949:2016-os tanúsító auditon. Az utóbbi időszakban az auditon felvett eltérések számai megnövekedtek.
Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb eltéréseket, melyeket világszinten vettek fel az auditorok a tanúsító audit során.

Eltérések

7.2.3 Belső auditori kompetenciák

Nagyon sok esetben nem értelmezték megfelelően a követelményt.

A vállalatnak rendelkeznie kell belső auditori listával, melyben rögzitve vannak a belső auditorok és az auditorok kompetenciái.

Az IATF belső auditori képzés önmagában nem elegendő!

A szervezetnek igazolnia kell, hogy a belső auditorok rendelkeznek a következő kompetenciákkal:

– az autóipari folyamat megközelítésű auditálás megértése, beleértve a kockázat alapú gondolkodást

– vevő specifikus követelmények megértése

– az audit scope-jával kapcsolatos, alkalmazható ISO 9001 és IATF 16949 követelmények

– ISO 19011 követelmények, auditot tervezés, végrehajtás, riportálás, valamint az audit észrevételek nyomon követése, lezárása

– a gyártófolyamat auditornak demonstrálnia kell hogy műszakilag is ismeri az auditált gyártófolyamatot, beleértve a folyamat kockázat elemzést (mint például PFMEA) és control plant.

– a termékauditornak demonstrálnia kell a felkészültségét a termékre vonatkozó követelmények megértésével és a releváns mérő és ellenőrző berendezések alkalmazásával kapcsolatban amelyeket a termék megfelelőség igazolására alkalmaznak

A belső auditorokkal kapcsolatos elvárások:

– a szervezet által meghatározott minimális évenkénti audit napokat teljesíteniük és igazolniuk kell

– vevőspecifikus követelmények ismerete

– folyamat technológia, termék technológia ismerete

– minőségügyi eszközök (core tools-ok) kompetenciák

6.1.2.3 Vészhelyzeti tervek

Több vállalat elkövette azt a hibát, hogy nem az IATF elvárásainak megfelelő vészhelyzeti tervet készített.

Jellemző hiba továbbá:

– Nem határoztak meg értesítő folyamatot, eszkalációs folyamatot

– Hiányoztak a vészhelyzeti terv eredményességét igazoló szimulációs bizonylatok

Követelmény:

„Vészhelyzeti terv készítése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a következőek valamelyikének bekövetkezése esetén:

– kulcs gép meghibásodás;

– külső forrásból származó termékek, folyamatok, szolgáltatások megszakadása;

– természeti katasztrófák előfordulása; tűz; ellátási zavarok,

– munkaerő szűkösség,

– infrastruktúra problémák”

– Cyber támadás elleni védekezés

 

A vészhelyzeti terv kiegészítéseként értesítő folyamatot kell meghatározni a vevő és az érdekelt felek felé minden olyan vészhelyzet kiterjedéséről, hosszáról, ami érinti a vevő tevékenységét;

Rendszeresen tesztelni kell a vészhelyzeti tervet eredményességre (pld szimulációk, amennyiben ez lehetséges);

Vészhelyzeti terv felülvizsgálatot kell tartani (minimum évente) multidiszciplináris csoport bevonásával beleértve a felső vezetést, és ha szükséges aktualizálni kell.

A vészhelyzeti tervet dokumentálni kell és dokumentált információt kell megőrizni a módosításokról és a változásokat jóváhagyó személyről.

8.5.1.5 Karbantartás – teljes körű gyártási karbantartás 

Ennél szabványpontnál a következő eltérések jellemzőek:

– gyártógépek nincsenek azonosítva, vevő tulajdonában lévő gépek nincsenek jelölve

– szükséges tartalék alkatrészek nincsenek meghatározva, azonosítva

– nincsenek meghatározva, kialakítva karbantartási célok

– hiányoznak a karbantartási módszerek (pl: megelőző karbantartás; előrejelző karbantartás)

– nincs karbantartási terv

– nincs lista a kulcsgépekről, berendezésekről valamint hiányoznak a kapcsolódó vészhelyzeti tervek

10.2.1 Nem-megfelelőség és helyesbítő tevékenység

A nem-meg felelősségek kezelése szintén jellemző probléma a legtöbb vállalat esetében.

A problémák, hibák, reklamációk és egyéb nem meg felelősségek azonosítása után jellemzően ad-hoc módon születnek javitó intézkedések.

Hiányzik a multidiszciplináris megközelítés, a hosszútávú javító intézkedések, a gyökér-ok elemzések. Hiányzik a problémára hozott intézkedés hatékonyságának ellenőrzése/visszamérése.

Sok az ismétlődő hiba, a vállalatok nagy részénél hiányzik a task management, nem elemzik a problémák hatását, hiányoznak a kockázatelemzések.

6.1.2.1 Kockázatelemzés

A követelmény:

A szervezet kockázat elemzésében szerepelni kell minimum

– a termék visszahívásokból,

– a termékauditokból,

– a végfelhasználói reklamációkból és javításokból,

– a gyártási problémákból,

– a selejtekből,

– a javításokból származó tanulságoknak.

 

A legtöbb vállalatnál nem működik hatékonyan a kockázatelemzés.

Ennek okai lehetnek:

– Nincs erőforrás

– Nem tudják azonosítani, hogy kinek a feladata a kockázatelemzés

– Hiányzó kompetencia, nem tudják pontosan mit jelent, mi a célja, hogyan kell alkalmazni

– Hiányzik egy hatékony eszköz vagy egy gyakorlott a kockázatelemzéshez módszer

A kockázatelemzés a következő lépésekből áll:

Kockázatazonosítás 

Az azonosítás során feltérképezésre kerülnek a lehetséges kiváltó okok, az azok által indukált események, valamint azok következményei. Ezek alapján egy táblázatos lista készíthető, amely tételesen számba veszi a lehetséges kockázatokat.

Kockázatcsoportosítás 

A kockázatokat lehet csoportosítani megbízók, szerződések, célok, erőforrások szerint, valamint objektív és szubjektív szempontok szerint is. Objektív szempontok közé tartoznak a természeti, társadalmi, vagy technológiai eredetű kockázatok. Szubjektív kockázatok közé tartoznak a véletlen és a szándékos források.

Kockázatértékelés 

A feltérképezett kockázatok, kockázatértékelés során értékelésre kerülnek, amely a bekövetkezési valószínűség és az okozott hatás mértéke alapján csoportosítható és rangsorolható.

Döntés

A felelős vezetőnek döntést kell hoznia, hogy mi a teendő az azonosított kockázattokkal.

A döntés lehet: a kockázat elkerülése, kockázatvállalás, kockázat forrásának megszüntetése, kockázat megosztása,

Kockázat csökkentése vagy megszüntetése

Amennyiben a döntés nem a kockázat vállalása, akciókat kell meghatároznunk, melyhez feladatok, felelősök és határidőket kell kijelölnünk. A cél az azonosított kockázat csökkentése, megszüntetése.

Kockázat újraértékelése

Az intézkedések bevezetése után újra kockázatelemzést kell végeznünk, amivel ellenőrizhetjük, a kockázatokra hozott intézkedések eredményességét.

4.3.2 Vevő specifikus követelmének „CSR”

Autóipari vevők specifikus követelményei, melyek az IATF szabvány egy bizonyos pontjához, záradékához kapcsolódó kiegészítő követelmények.

A vevő specifikus követelményeknek való megfelelés, jelentős bonyolultsággal jár együtt, mivel a szervezet a szállítói lánc alacsonyabb szintjein működnek. A lánc csúcsán lévő szervezetek megkövetelik a szállítóiktól, hogy azok is bontsák le a követelményeiket a saját szállítóikra. Vegyük még ehhez hozzá a második fél által végzett helyszíni felméréseket a megfelelőség igazolására, máris azt látjuk, hogy a szervezetek túl sokat dolgoznak kevés hozzáadott érték eléréséért. Mindez befolyással van az erőforrásokra, a szállító menedzsmentre (a külső forrásból származó folyamatok, termékek és szolgáltatások kontrollja), az adatokra és a dokumentált információra.

Általános hibák:

– A  vevő specifikus követelményeket keverik a vevői követelményekkel

– Nincsenek megfelelően nyomon-követve, felülvizsgálva a vevő specifikus követelmények

– A vonatkozó „CSR” követelményeknek nem tudják, hogyan kell megfelelni

– A vonatkozó CSR-ek nincsenek folyamatba integrálva

9.3.2.1 Vezetőségi átvizsgálás bemenetei

Az IATF szabvány nem csak azt követeli meg, hogy évente legalább 1 alkalommal kell végezni vezetőségi átvizsgálást.

Azt is meghatározza, hogy melyek azok a pontok amiket figyelembe kell venni a vezetőségi átvizsgálás során

Az IATF által megkövetelt vezetőségi átvizsgálás bemenetei:

  • gyenge minőség költsége (külső és belső nem-megfelelőségek költsége);
  • folyamat eredményesség  intézkedései;
  • folyamat hatékonyság  intézkedései;
  • a termékek megfelelősége;
  • az elvégzett gyártás megvalósíthatósági értékeléseit, amelyek a meglévő műveletek változásai, és új létesítmények, vagy új termékek kapcsán merültek fel.
  • vevő elégedettség
  • a karbantartási célok szerinti teljesítmény átvizsgálása;
  • garanciális teljesítmény
  • vevői minősítések felülvizsgálata
  • a kockázat elemzések,
  • potenciális végfelhasználói hibák;
  • tényleges végfelhasználói hibák, és hatásuk a biztonságra, környezetre.

Az IATF audit során talál hiányosságok a vezetőségi átvizsgálás kapcsán:

Nem lett a vezetőségi átvizsgálás megtartva a tanusitó audit előtt

Nem az IATF követelményeinek alapján történt a vezetőségi átvizsgálás

Az IATF követelményei közül több elem nem lett integrálva a vezetőségi átvizsgálás folyamatába.