Audit eredmények
Eltérések
7.2.3 Belső auditori kompetenciák
Nagyon sok esetben nem értelmezték megfelelően a követelményt.
A vállalatnak rendelkeznie kell belső auditori listával, melyben rögzitve vannak a belső auditorok és az auditorok kompetenciái.
Az IATF belső auditori képzés önmagában nem elegendő!
A szervezetnek igazolnia kell, hogy a belső auditorok rendelkeznek a következő kompetenciákkal:
– az autóipari folyamat megközelítésű auditálás megértése, beleértve a kockázat alapú gondolkodást
– vevő specifikus követelmények megértése
– az audit scope-jával kapcsolatos, alkalmazható ISO 9001 és IATF 16949 követelmények
– ISO 19011 követelmények, auditot tervezés, végrehajtás, riportálás, valamint az audit észrevételek nyomon követése, lezárása
– a gyártófolyamat auditornak demonstrálnia kell hogy műszakilag is ismeri az auditált gyártófolyamatot, beleértve a folyamat kockázat elemzést (mint például PFMEA) és control plant.
– a termékauditornak demonstrálnia kell a felkészültségét a termékre vonatkozó követelmények megértésével és a releváns mérő és ellenőrző berendezések alkalmazásával kapcsolatban amelyeket a termék megfelelőség igazolására alkalmaznak
A belső auditorokkal kapcsolatos elvárások:
– a szervezet által meghatározott minimális évenkénti audit napokat teljesíteniük és igazolniuk kell
– vevőspecifikus követelmények ismerete
– folyamat technológia, termék technológia ismerete
– minőségügyi eszközök (core tools-ok) kompetenciák
6.1.2.3 Vészhelyzeti tervek
Több vállalat elkövette azt a hibát, hogy nem az IATF elvárásainak megfelelő vészhelyzeti tervet készített.
Jellemző hiba továbbá:
– Nem határoztak meg értesítő folyamatot, eszkalációs folyamatot
– Hiányoztak a vészhelyzeti terv eredményességét igazoló szimulációs bizonylatok
Követelmény:
„Vészhelyzeti terv készítése a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a következőek valamelyikének bekövetkezése esetén:
– kulcs gép meghibásodás;
– külső forrásból származó termékek, folyamatok, szolgáltatások megszakadása;
– természeti katasztrófák előfordulása; tűz; ellátási zavarok,
– munkaerő szűkösség,
– infrastruktúra problémák”
– Cyber támadás elleni védekezés
A vészhelyzeti terv kiegészítéseként értesítő folyamatot kell meghatározni a vevő és az érdekelt felek felé minden olyan vészhelyzet kiterjedéséről, hosszáról, ami érinti a vevő tevékenységét;
Rendszeresen tesztelni kell a vészhelyzeti tervet eredményességre (pld szimulációk, amennyiben ez lehetséges);
Vészhelyzeti terv felülvizsgálatot kell tartani (minimum évente) multidiszciplináris csoport bevonásával beleértve a felső vezetést, és ha szükséges aktualizálni kell.
A vészhelyzeti tervet dokumentálni kell és dokumentált információt kell megőrizni a módosításokról és a változásokat jóváhagyó személyről.
8.5.1.5 Karbantartás – teljes körű gyártási karbantartás
Ennél szabványpontnál a következő eltérések jellemzőek:
– gyártógépek nincsenek azonosítva, vevő tulajdonában lévő gépek nincsenek jelölve
– szükséges tartalék alkatrészek nincsenek meghatározva, azonosítva
– nincsenek meghatározva, kialakítva karbantartási célok
– hiányoznak a karbantartási módszerek (pl: megelőző karbantartás; előrejelző karbantartás)
– nincs karbantartási terv
– nincs lista a kulcsgépekről, berendezésekről valamint hiányoznak a kapcsolódó vészhelyzeti tervek
10.2.1 Nem-megfelelőség és helyesbítő tevékenység
A nem-meg felelősségek kezelése szintén jellemző probléma a legtöbb vállalat esetében.
A problémák, hibák, reklamációk és egyéb nem meg felelősségek azonosítása után jellemzően ad-hoc módon születnek javitó intézkedések.
Hiányzik a multidiszciplináris megközelítés, a hosszútávú javító intézkedések, a gyökér-ok elemzések. Hiányzik a problémára hozott intézkedés hatékonyságának ellenőrzése/visszamérése.
Sok az ismétlődő hiba, a vállalatok nagy részénél hiányzik a task management, nem elemzik a problémák hatását, hiányoznak a kockázatelemzések.
6.1.2.1 Kockázatelemzés
A követelmény:
A szervezet kockázat elemzésében szerepelni kell minimum
– a termék visszahívásokból,
– a termékauditokból,
– a végfelhasználói reklamációkból és javításokból,
– a gyártási problémákból,
– a selejtekből,
– a javításokból származó tanulságoknak.
A legtöbb vállalatnál nem működik hatékonyan a kockázatelemzés.
Ennek okai lehetnek:
– Nincs erőforrás
– Nem tudják azonosítani, hogy kinek a feladata a kockázatelemzés
– Hiányzó kompetencia, nem tudják pontosan mit jelent, mi a célja, hogyan kell alkalmazni
– Hiányzik egy hatékony eszköz vagy egy gyakorlott a kockázatelemzéshez módszer
A kockázatelemzés a következő lépésekből áll:
Kockázatazonosítás
Az azonosítás során feltérképezésre kerülnek a lehetséges kiváltó okok, az azok által indukált események, valamint azok következményei. Ezek alapján egy táblázatos lista készíthető, amely tételesen számba veszi a lehetséges kockázatokat.
Kockázatcsoportosítás
A kockázatokat lehet csoportosítani megbízók, szerződések, célok, erőforrások szerint, valamint objektív és szubjektív szempontok szerint is. Objektív szempontok közé tartoznak a természeti, társadalmi, vagy technológiai eredetű kockázatok. Szubjektív kockázatok közé tartoznak a véletlen és a szándékos források.
Kockázatértékelés
A feltérképezett kockázatok, kockázatértékelés során értékelésre kerülnek, amely a bekövetkezési valószínűség és az okozott hatás mértéke alapján csoportosítható és rangsorolható.
Döntés
A felelős vezetőnek döntést kell hoznia, hogy mi a teendő az azonosított kockázattokkal.
A döntés lehet: a kockázat elkerülése, kockázatvállalás, kockázat forrásának megszüntetése, kockázat megosztása,
Kockázat csökkentése vagy megszüntetése
Amennyiben a döntés nem a kockázat vállalása, akciókat kell meghatároznunk, melyhez feladatok, felelősök és határidőket kell kijelölnünk. A cél az azonosított kockázat csökkentése, megszüntetése.
Kockázat újraértékelése
Az intézkedések bevezetése után újra kockázatelemzést kell végeznünk, amivel ellenőrizhetjük, a kockázatokra hozott intézkedések eredményességét.
4.3.2 Vevő specifikus követelmének „CSR”
Autóipari vevők specifikus követelményei, melyek az IATF szabvány egy bizonyos pontjához, záradékához kapcsolódó kiegészítő követelmények.
A vevő specifikus követelményeknek való megfelelés, jelentős bonyolultsággal jár együtt, mivel a szervezet a szállítói lánc alacsonyabb szintjein működnek. A lánc csúcsán lévő szervezetek megkövetelik a szállítóiktól, hogy azok is bontsák le a követelményeiket a saját szállítóikra. Vegyük még ehhez hozzá a második fél által végzett helyszíni felméréseket a megfelelőség igazolására, máris azt látjuk, hogy a szervezetek túl sokat dolgoznak kevés hozzáadott érték eléréséért. Mindez befolyással van az erőforrásokra, a szállító menedzsmentre (a külső forrásból származó folyamatok, termékek és szolgáltatások kontrollja), az adatokra és a dokumentált információra.
Általános hibák:
– A vevő specifikus követelményeket keverik a vevői követelményekkel
– Nincsenek megfelelően nyomon-követve, felülvizsgálva a vevő specifikus követelmények
– A vonatkozó „CSR” követelményeknek nem tudják, hogyan kell megfelelni
– A vonatkozó CSR-ek nincsenek folyamatba integrálva
9.3.2.1 Vezetőségi átvizsgálás bemenetei
Az IATF szabvány nem csak azt követeli meg, hogy évente legalább 1 alkalommal kell végezni vezetőségi átvizsgálást.
Azt is meghatározza, hogy melyek azok a pontok amiket figyelembe kell venni a vezetőségi átvizsgálás során
Az IATF által megkövetelt vezetőségi átvizsgálás bemenetei:
- gyenge minőség költsége (külső és belső nem-megfelelőségek költsége);
- folyamat eredményesség intézkedései;
- folyamat hatékonyság intézkedései;
- a termékek megfelelősége;
- az elvégzett gyártás megvalósíthatósági értékeléseit, amelyek a meglévő műveletek változásai, és új létesítmények, vagy új termékek kapcsán merültek fel.
- vevő elégedettség
- a karbantartási célok szerinti teljesítmény átvizsgálása;
- garanciális teljesítmény
- vevői minősítések felülvizsgálata
- a kockázat elemzések,
- potenciális végfelhasználói hibák;
- tényleges végfelhasználói hibák, és hatásuk a biztonságra, környezetre.
Az IATF audit során talál hiányosságok a vezetőségi átvizsgálás kapcsán:
Nem lett a vezetőségi átvizsgálás megtartva a tanusitó audit előtt
Nem az IATF követelményeinek alapján történt a vezetőségi átvizsgálás
Az IATF követelményei közül több elem nem lett integrálva a vezetőségi átvizsgálás folyamatába.